Tegnap volt a második próbánk trió formában. Nem szarozunk, haladunk.

Összeraktunk egy új feldolgozást, valamint belekezdtünk egy laza punktételbe, melynek szövege Tomi keze munkája.
Nem akarom lelőni a poén-t. Így inkább beszúrók két képet helyette, utalva a dalokra. Megkóstoltuk a MONSTER energiaitalt, ami, mint kiderült elég jó.
A nyári koncertjeink pedig körvonalazódni látszanak, de erről a közeljövőben fogunk írni itt, illetve a weboldalon is.
Ja, a kaját én készítettem tegnap. A menü spagetti volt saját recept alapján, tartalmas nap volt. 

 Folytatjuk.

Az utóbbi hetekben ez a szó keringett körülöttünk. Volt, hogy kissé nyomasztóan, de leginkább új lehetőségekre nyitva; a hirtelen felkavarodott káosz és bizonytalanság ingoványán az első biztos lépés.

Túl néhány próbán, kezd világossá válni a tennivalók sora. A dalok nagy része megkapta a pipákat, a pontokat, az x-eket, (Vigyori kódolja így magának:)) továbbá átrendeztük a próbatermet is három személyre.

A kedv, a hangerő töretlen, és egy rekesz sör is tovább tart :D

Ez alkalommal - mivel a jövőben az időnk nagy részét tojástartóban töltjük - elindítunk egy interjúsorozatot, melyben frontemberünk mesél a zenekarról. 

A kezdetekről hallhattok most egy kis összefoglalást:

Az utóbbi 2 címtől frászt lehet kapni, de a második már egy kicsit szándékos is volt részemről.

Hogy mi is történt az utolsó próbán, amin Csabi is jelen volt? Elég sok minden. Főleg beszélgettünk és gondolkodtunk.
Meg főleg ott volt egy kesernyés száj íz is, hogy 3an maradunk és picit most visszaránt minket a gumikötél, mint a prérifarkast.
Csak annyi a különbség, hogy mi nem akarjuk elkapni a Gyalogkakukkot. Mi zenélni fogunk tovább, ez már biztos és erre mérget vehet mindenki. Még a nagy öreg is odafent, mert hiába dönti elénk a fákat az útra, lesz a csomagtartóban balta.
Mi maradunk a pozitív gondolkodásnál. Másrészről mindenki azt mondja, hogy nem lesz gáz..."nézd meg...ott van, Green Day, Blink', 'csapda...mind 3an vannak." Igaz-igaz, de ami most kicsit talán kellemetlenebb annál, hogy nem 2 gitár fog szólni az az, hogy nem csak zenekartag, zenésztárs lép ki a bandából, hanem barát is. S szerintem mondhatom ezt mindenféle gondolkodás nélkül mind3unk nevében.

Annyi történt még egyébként, hogy Tomival belőttük a Jackhammer pedált a warp7-eshez, vmint a Cort-hoz. El lehet vele bíbelődni, az biztos.
A végén már kicsit olyan volt, mint amikor parfümöt vásárolsz a boltban, megtelik az illattal az orrod. Jelen esetben a füled a gitár hangjával és a végén már nagyon nehezen tudod eldönteni, hogy jó-e, amit hallasz vagy rossz.

Fura volt 3an tolni a dalokat, bár a gitáros kolléga még ott tartózkodott, de ő már hangszert nem fogott a kézbe, csak külső szemlélőként figyelte az eseményeket. A kérdésre pedig, hogy maradunk-e trió, vagy ismét fantasztikus 4essé avanzsálunk még számunkra is kérdőjelként lebeg a fejünk felett.
Ez most csak azért, hogy képregényes legyen a figura, meg idéztem mindezt egy dalból is.

Mindent összevetve nem unatkoztunk múlt szombaton. Megfontoltan bár, de egy lépést azért előre mentünk...majd lesz még édesebb is a szájíz.
Addig is rock'n'roll van!

Ilyen nagyszerű beszámoló után, sajnos szomorú hírt kell közölnöm veletek. Nem egyszerű döntést kellett meghoznom napokkal ezelőtt... A helyzet az, hogy külföldön, egész pontosan Angliába sikerült állást szereznem. Sajnálatos módon itthon a körülmények úgy hozták, hogy nem sikerült egy megbízható, komoly munkahelyet találnom.

Mindent magam mögött hagyva, 22.-én hétfőn 20:15-kor indul a gépem Nottingham-be! A családomon, a barátnőmön túl, a barátokat is itt kell hagynom. A Feltételes Mód nem csupán egy zenekar számomra, jóban-rosszban számíthattam rájuk, a legjobb barátaim, akikkel bármit megtudtam beszélni. Megannyi bulit, zenélést, koncertezést tudhatunk le, ennyi idő után már családként tekintek rájuk.

Bízom benne, hogy számukra is új lehetőségek fognak nyílni, és töretlenül viszik tovább a zenekart. Ismerem őket, ügyesek a fiúk! :D  Köszönettel tartozok nekik minden jóért, és a legjobbakat kívánom a továbbiakban.

Jók legyetek…

Nem indult a nap túl pozitívan, mert egy kocsival minuszban voltunk, ugyan is a zöld orosz gépezet megadta magát, Tomi nagy örömére, természetesen. Az este hál'istennek annyival jobban sült el.

A déli indulás helyett 3után értkeztünk a béke2-höz. Beszórtuk a cuccokat, viszonylag gyorsan. Felragasztottuk a felragasztani valót a lábdobra, Lecsekkoltuk a molinót.
-Demó? -én
-úúú, bassza meg, azt csinálni kéne. -Csabi
-Ja, nem! Találtam! -Tomi
Így az, annak rendje és módja szerint, idő hiányában, valamint saját lustaságunknak köszönhetően elmaradt, de csak azért mert Gabi nem volt ott.Jó időben voltunk, így már sokkal hamarabb pakolhattunk le a pincébe. Igaz, hogy a közvetlen lejáró megadta magát, de körbe sem volt gázos. Főleg, hogy Gergő jött segíteni nekünk. -Ő egyébként az első road-ja a zenekarnak.- Szöszmöt, Cucc összedug, szól. JeAH! A molinó is fel lett maszekolva hátra. Oké, beállás. Cumó, ének belőve.

Zenekarok nagy keresztje ez; a próbateremi rendszert szétrobbantani, elkocsizni a buli helyszínére, összerakni, szétszedni, majd visszaszállítás után újra összeállítani a cuccot.

Alább megtekinthető egy rövid videó - némi bepillantást engedve második otthonunkba - hogyan is pakol a banda a koncert utáni első próbán.

Talán még nem késő, ha írok egy kicsit a ZIPKOMM-ról. Tök pozitív csengése volt a dolognak, szóval autóba csücsültünk február 6-án és felbattyogtunk Budapestre.

Színvonalas beszélgetések zajlottak le a fülünk hallatára. Elég sok információval, tanáccsal gazdagodhatott a zenekar legénysége, melyeket igyekszünk is megfogadni a dinamikus előrehaladás érdekében. Negatívum, hogy volt egy-két olyan téma, melyet CSAK a pénz oldaláról közelítettek meg. Az embernek néha már olyan érzése volt, hogy a zene, ill. annak szeretete nem is számít. Ettől eltekintve nem volt hülyeség ellátogatni a rendezvényre. Estére már mindenki nagyon kajás volt, úgyhogy haladó európai módjára, amerikai mintára, behódolva a trendnek és a reklámnak a Meki felé vettük az irányt. 2bigmac és kóla kombó lecsúszott mindenkinek, aztán tűzés Gyöngyösre, hisz már vártak minket egy összevont BirthDay őrületre, mely Dénes (aka. Bőregér) barátunknál került megrendezésre.

Az este érdekesség mindenképp a FÉNY volt, melyet az előtt még senki nem fogyasztott. Egyszerű a recept: Szódásszifonba valamilyen (nem dzsimbó) Vodkát töltessz, majd belenyomsz 2 patront. A poharadba előzetesen kitöltött (tökmind1milyen) szörp-re rányomod és lehúzod az így kapott nedűt, amíg habzik. Úgy tűnt, hogy mindenkinek bevált a dolog. Szénsav+vodka kombó? Igen, hatásos, a 3. pohár után már mindenki vigyorgott, mint a tejbetök. Aztán valahogy könnyebben meg lehetett vitatni a nap nagy tanulságait. A pezsgő már lehet, hogy nem kellett volna...de hisz szülinap(om) volt, vagy mi a szösz. Aki esetleg legyőzhetetlen kényszert érezne kíváncsiság okából, hogy mik is hangoztak el a Gödör Klub-ban február 6-án, az a ZipKomm oldalán megtekintheti teljes hosszában. Ez volt a reklám helye. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet! :)

         Meg is ragadnám az alkalmat, hogy elsőként írjak ide erre a blogra. Igazából, ha egész pontos szeretnék lenni ez a legelső blog bejegyzésem, ami nem meglepő hiszen nekem nincs semmi ilyesfajta oldalam . Na de most már van még ha részben is de van, így ki is használom.

         Blog indulással majdhogy nem egy napon lehettem olyan szerencsés, hogy életem első Elektroakusztikus basszusgitárját (már a neve is hosszú :D ) megvehettem!  

Ő lenne az:

Harley Benton HBB30BK

Igy új kapuk nyiltak meg a zenekar elött is gondolok én például egy jó kis akusztikus bulihoz. Vagy akár fellépéshez is, de ez majd a jövő zenéje :)

IBM: Instrumental Bass Music

Kedves Olvasók és látogatók!
Hamarosan friss bejegyzéssel jelentkezünk!











Feltételes Mód;
Gabi, Tomi, Csabi, Vigyi